1280-ban a Gut-Keled nemzetséghez tartozó István bán fia, Pál birtoka volt a terület. 1329-ben Pál bán unokája, Fábián saját és atyja hugyaji birtokrészét rokonának engedte át, míg a közelben levő régi családi birtokait, Félegyházát és Pogánykutat Kállay Egyed fiaitól vissza nem váltotta. Ezután évtizedekig a Balog-Semjén nemzetség különböző tagjai birtokolták. A Gut -Keledek később visszaszerezték, nagyobb része a XIV század óta a nemzetségből kiágazott, a közeli Butkáról elnevezett családé volt.

A XVII. század utolsó harmadában Butkai Anna kezével Dessewffy Ferenc szerezte meg. 1556-ban 29 dézsmafizető háztartásból ítélve 140-150 lakosa lehetett, a területet 1637-ben pusztaként tartották számon.

A XVIII.század közepén a legnagyobb részbirtokos, Dessewffy Tamás a zempléni birtokáról idehozott, görög katolikus kárpátorosz és szlovák jobbágyaival kezdte benépesíteni.
A Zsindelyes tanyát valamikor az 1850-es években létesíthették, ám akkor még hivatalosan a területet birtokló Dessewffy család nevén jegyezték.  Előkerült azonban a tanya létét egyértelműen bizonyító levél. A levél dátuma 1885. február 25.

Emellett a levél mellett két felbecsülhetetlen értékű térkép bizonyítja Zsindelyes tanya létét. A térképeken Zsindelyes tanya épületegyütteseinek pontos elhelyezkedése is szerepel illetve a szeszgyár pontos helye is.  Sajnos nincs rajtuk dátum, ami a keletkezésükre utalna. Valamikor 1850 legfeljebb 1860 körül készíthették a térképeket.

A Zsindelyes tanya név országos jelentésű okiratban 1892-ben bukkan fel először! A magyar Korona Országának Helységnévtárában a Magyar Királyi Statisztikai Hivatal adatai szerint az áll, hogy Hugyajhoz tartozott a Zsindelyes tanya. A tanya minden bizonnyal a központba álló épületek fazsindelyes tetejéről kapta a nevét.

A Zsindelyes Pálinkafőzde híd Érpatak és Újfehértó között.  Zsindelyes tanya közigazgatásilag Érpatakhoz tartozik.