A terület tő folyója a Tisza, amely a mai napig meghatározó szerepet játszik térség életében. Hazánknak kevés tája dicsekedhet hasonlóan gazdag turisztikai látványosságokkal, minta sajátos arculatú beregi térség. Legkiemelkedőbb turisztikai vonzereje a Tisza Folyó és környéke. A folyó háborítatlan szépségével lenyűgözi, napozásra, fürdőzésre csábítja a Vásárosnamény gergelyiugornyai, a tivadari, vagy éppen a jándi Tisza-parton a turisták ezreit.

Az ukrán határ és a folyó által szigetként közrefogott beregi táj szinte valamennyi települése rendelkezik építészeti, kulturális és történelmi emlékekkel. Szinte minden faluban található egy egyszerűségében is lenyűgöző templom, vagy egy sok fiatornyos, nagyszoknyás, vasszöget soha nem látott, több száz éves Faharangláb. Ezek közül legkiemelkedőbbek Csaroda, Lónya, Vámosatya református templomai, fa harangtornyai; Tákos község "mezítlábas Notre Dame" néven is híressé vált paticsfalu temploma, a tarpai szárazmalom; vítkai egészségház, valamint vásárosnaményi volt Tomcsányi-kastély.

Az idegenforgalmi rendezvények hagyományt teremtettek és mára már ezreket vonzanak a Jeles Napok a Beregben és a Tisza-Party nyári rendezvénysorozat. A térség természeti szépségét bizonyítja, hogy területéből több mint 22,000 Ha a Szatmár-Beregi-Tájvédelmi Körzet része.

beregi képek:

A tájegység a Világörökség része. Területe 80 000 hektár; természetvédelmi terület. Jellemző a pásztorkodás, lótenyésztés, halászat és őshonos állattartás. Korábban 50 település volt itt. A község nevezetességei: Hortobágyi Csárda (1781), barokk stílusú, 1830-ban átépítették; Kilenclyukú híd (Európa legszebb kőhídja), Állatpark, Pásztormúzeum, Hortobágyi Galéria, Körszín és pásztorépítmények.

A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk elsőként létrehozott kiemelt természetvédelmi területe, több mint 230 védett madárfajjal. A háborítatlan természet látnivalói évente több százezer turistát vonzanak. A szikes puszták és mocsarak állat- és növényvilága minden képzeletet felülmúló változatossággal lepi meg azokat, akik jobban meg kívánják ismerni ezt a csak látszólag monoton tájat. A puszta peremén, a löszhátakon él a túzok, a kopár szikeseken fészkel a sziki pacsirta. A május elején még tocsogókkal borított, nedves szikfokok fogyatkozó madara a széki csér. A nádsűrűk gémtelepein él a nagykócsag, kanalas gém és az igen ritka batla. Tavasszal és ősszel a Hortobágy a vonuló madarak egyik legfontosabb pihenőhelye, darvak ezrei krúgatnak a puszta felett.

Növényvilága is igen gazdag, a száraz pusztát a vörösnadrág csenkesz, sziki őszirózsa és a sóvirág díszít, a mocsarak jellegzetes növényei a tündérfátyol, tündérrózsa, rucaöröm, békatutaj. Az utóbbi néhány évszázad külterjes állattartásának ősi pásztorhagyományai, az ősi háziállatfajták, magyar szürkemarha, racka juh a mai napig fennmaradt. A ma is látható pásztortanyák, hodályok, gémeskutak a hagyományos állattartás a pusztai állattartás emlékei. A természeti ritkaságokon kívül más értékeket is találunk.

Hortobágy jeles műemléke a Kilenclyukú híd, mely Magyarország leghosszabb közúti kőhídja. A híd lábánál álló Hortobágyi Csárda háromszáz éve áll és fogadja az utazókat - invitál az info-turist.com . A Szálkahalmi pusztáról és a Mátai Ménestől induló kétórás szekerezés alatt láthatják a vendégek a magyar szürkemarhát, mangalica malacot, házi bivalyt, ménest, csikósok bemutatóját, racka nyájat, ártézi folyós kutat és a fekete kerámia készítését.

Megízlelhetjük a régi pásztorételeket, a slambucot, gulyást. Egyszerű, varázslatos, szép. A csend, zajló nyüzsgés, hirtelen viharok, délibábos hajnalok hazája a Hortobágy. http://www.hortobagyikht.hu/

hortobágyi képek:

A Magyarország észak-keleti részén elterülő borvidéken már a miocén korszakban is termett a szőlő, ezt bizonyítja az Erdőbényén talált Vitis Tokaiensis. Ez az ősi szőlőlevél, amely minden egyes szőlőfajta ősének tekinthető növény lenyomata, bizonyítja, hogy a szőlő őshonos növény Tokajban. A vitis sylvestris ősszőlő ma is vadon él a területen.

Tokaj-Hegyalja őrzi, ápolja értékeit. A több mint félszáz éves hegyaljai bormitológiát számos szobor örökíti meg a térségben. Ennek jegyében kerülnek megrendezésre évről évre a szüreti fesztiválok is, illetve a minden év májusában megrendezett Tokaji Borok Fesztiválja.

A Tokaji történelmi borvidékre érkezőket ma a természet ritka adományai, nyíltszívű, vendégszerető emberek, nemes penésszel borított pincék és a királyok bora, a borok királya várja egész évben.

Tokaj

Tokajt a szőlő és a bor városának szokták nevezni. A város azonban nemcsak a bornak köszönheti, hogy a világörökség része lett, a település több száz éve része a hazai és nemzetközi kulturális és irodalmi életnek. Gondoljunk csak a jezsuita Timon Sámuelre, Némethi Ferencre, aki tokaji várkapitányként írt zsoltárokat, Balassi Bálintra, aki Tokajban élt egy évig, Nicolaus Lenaura, aki itt töltötte gyerekkora egy részét, vagy a Tokaji Írótáborra, amely miatt évről évre az irodalmi élet legkiválóbbjai érkeznek a városba.

Ezt a szellemi örökséget gondozza, mutatja be a Tokaji Múzeum, amely a Kossuth-tér szomszédságában áll, s amely egykor egy görög kereskedő háza volt. A műemléképület díszes termei és mediterrán jellegű pihenőkertje megkapó keleti hangulatot áraszt. A szellemi, kulturális örökség ápolója a 2006. tavaszára kulturális- és konferenciaközpontként újjászülető egykori neomór stílusú zsinagóga és a nagyrendezvények is: a Tokaji Borok Fesztiválja és a Tokaj-hegyaljai Szüreti Napok évről évre ezreket vonzanak a városba, ugyanúgy, mint a Patkó-bányában megrendezett szabadtéri programok. A borkultúra fellegvára mára tehát az észak-magyarországi kulturális élet egyik fellegvárává is vált.